Az Európai Bizottság szerint le van írva a jogszabályokban, hogy mit kell tennie a magyar kormánynak annak érdekben, hogy a pénzügyi szankciókat feloldják. Brüsszelben Budapestre várnak.
Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.
Teljes meglepetésként érte a magyar kormányt, hogy az Európai Bizottság a magyar uniós források befagyasztását javasolta november végén, a hétfői megállapodás pedig kudarc Orbán Viktor számára – mondta a hvg.hu-nak Strasbourgban Petri Sarvamaa finn EP-képviselő, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője. És bár a jövőben is számít taktikázásra a magyar miniszterelnöktől, úgy gondolja, hogy Orbánnak a jövőben kétszer is meg kell majd gondolnia, ha nem akar végleg a sarokba szorulni.
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy fenntartják a 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás befagyasztására tett javaslatot, a német EU-ügyi miniszter este közölte, hogy támogatják ebben a Bizottságot.
Tulajdonképpen nem változtatott a magyar korrupcióellenes intézkedések értékelésén az Európai Bizottság, ez azt jelenti, hogy továbbra is 7,5 millárd euró befagyasztását tartják indokoltnak. Közben az EU gőzerővel dolgozik a magyar vétó kikerülésén az Ukrajnának szánt kölcsön ügyében.
A következő napokban folytatódik az EU és a magyar kormány kötélhúzása. Ez derült ki azt követően, hogy a magyar kormány blokkolt egy olyan ügyet, amely szerintük napirenden sem volt.
Brüsszelben, az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a testület két javaslatról döntött Magyarország esetében. Három uniós biztos részletezte a Magyarországgal kapcsolatos fejleményeket, Valdis Dombrovskis alelnök, a költségvetésért felelős Johannes Hahn és az igazságügyekért felelős Didier Reynders.
Egyszerre két eljárással kapcsolatban is bejelentést tesz az Európai Bizottság, amelyek Magyarországot érintik. Sorra vettük a legfontosabb kérdéseket ezekkel összefüggésben.
Tényleg elveszítünk 3000 milliárd forintot, vagy akár annál is többet? Miért csak 12 év után csapott az asztalra az EU? Mi a különbség a kohéziós és a helyreállítási alap között? És egyáltalán, mivel telt az elmúlt nyolc hónap a Brüsszel-Budapest tengelyen? Minden kérdésre válaszoltunk közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában.
Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.
A területfejlesztési miniszter szerint jó hír, hogy november 22-én már dönt a Bizottság a jogállamisági mechanizmusról, ugyanakkor elmondta azt is, hogy hibát vétett az amerikai nagykövet, amikor a bírókat fogadta.
Eddig sem volt könnyű áttekinteni és megérteni, hogy mi történik a Magyarországot megillető különböző uniós pénzek kapcsán, a tárgyalásokról szóló hivatalos információk hiányában arról is nehéz képet alkotni, hogy éppen melyik ügyben hol tartunk. Az EUrologus brüsszeli és budapesti források segítségével összeszedte, ami a jelenlegi helyzetről tudható.
Brüsszelbe utazik szerdán Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Johannes Hahn-nal, az Európai Bizottság költségvetési biztosával tárgyal a befagyasztott magyar forrásokról.
A magyar kormány jogalkotási tervének, amely a Magyar Orvosi Kamara kivéreztetéséhez vezetne, számos uniós következménye lehet. Ezek egy része azonnali hatású, másik része pedig hosszú távú, illetve a várható fejlemények részben a jogállamisággal, részben pedig az uniós forrásokkal kapcsolatosak. Pontosabban: akárhogy is, de mindenképpen hatással van ez a lépés az EU-s pénzekre.
Azonnali ötszázmilliárd forintért és az uniós pénzekhez való elvi hozzáférésért az Orbán-kormány beleegyezett az ország megbüntetésébe, valamint feladta vétófenyegetését a minimáladóval és Ukrajna megsegítésével szemben. Az „önbefagyasztás” a kormány elszigeteltségét mutatja Európában, gazdaságilag viszont levegőhöz jutottak Orbánék.
A jogállami mechanizmus a jövőt illetően olyan, mint egy fedezetlen csekk. Az európai partnerek túl sokáig csak nézték a fejleményeket. Lapszemle.
Hivatalos értesítés még nem érkezett arról, hogyan döntött Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban – mondta el Gulyás Gergely a sajtónak, a miniszter szóvá tette, hogy ők is a sajtóból tájékozódnak. Navracsics Tibor szerint viszont minden a menetrend szerint halad.
Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak a magyar nyomásnak ellenállva el kellene fogadni a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket – ez a lényege annak az európai parlamenti állásfoglalásnak, amelyet nagy többséggel fogadott el az uniós testület csütörtökön.
Az Európai Parlament egy olyan állásfoglalást elfogadására készül, amellyel befagyasztanák a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Az EP-nek azonban nincs erre hatásköre, de úgy tűnik, az Európai Bizottság úgy oldja fel a forrásokat, hogy egyelőre nem nyitja meg azokat.
Csúszhat az Európai Bizottság döntése is a magyar pénzekről.
